Bemutatkozás

Vas megye Magyarország legnyugatibb történeti egysége, melynek históriájára a Kárpát-medence nyugati és az Alpok keleti térségének történései egyaránt hatottak. Már a természeti erők is többarcúra formálták: hegyvidékek, dombságok és síkságok tarkítják, lehetőséget nyújtva arra, hogy e viszonylag kis területen egymástól eltérő tájegységi kultúrák alakuljanak ki. A Kőszegi-hegység ugyanúgy különbözik a Vasi-dombságtól, ahogy a Vasi-völgység tradíciói is mások, mint a Rába-menti településeké. Az Őrség hagyományai pedig mindentől elütnek, s különbségekre lelhetünk a Cserben és a Kemenesalján egyaránt. A megye említett kistájai pedig további apró történeti és néprajzi egységekre tagolódnak, az Őrségtől éppúgy különbözik a szomszédos és gyakorta vele együtt emlegetett, ám szokásaiban látványosan eltérő Vendvidék, mint a Rába-völgye a völgy keleti oldalán emelkedő Kemenesháttól. E változatosság talán a megye legjellemzőbb vonása.

Az ókori tradíció legfontosabb szereplője Szombathely elődje, Savaria. A várost Claudius Tiberius császár (Kr. e. 10-54) alapította és emelte colonia rangra. Ezért a tettéért a császár hírhedetten gyenge jelleméről is hajlandók megfeledkezni a kései utódok, akik a colonia rangban a városi jogok, a kultúra és civilizáció gyakorlásának, igényességének és önállóságának alapját látják. Savaria adta a keresztény világnak Szent Mártont (316-397), aki 371-ben a franciaországi Tours püspöke lett, és akinek személyében patrónusát tiszteli Franciaország, Magyarország és a Pannonhalmi Bencés Főapátság is. Ezért van az, hogy az itt élők a keleti, a helyi és a császárkultusz méhében megszülető kereszténységet is a magukénak érzik.

Felsőszopori Szily János (1735-1799), Szombathely első püspöke, aki Hefele Menyhért (1716-1794) Európa-hírű építész meghívásával alakította ki Szombathely barokk arculatát. Egyház- és iskolaalapító tevékenységével valójában ő tette a kultúra központjává Szombathelyt, amely már 1578 óta megyeközpont volt. Nyilván nem véletlenül választotta a „legnagyobb magyar”, gróf Széchenyi István is egy időre tanulmányai színhelyéül a szombathelyi lyceumot, amelyet Szily püspök működése alatt alapítottak. S bizony még nagyon kevesen tudják, hogy a Vas vármegyei nemesség tudós tagja volt Festetics Imre (1764-1847), aki csaknem ötven esztendővel G. Mendel előtt fedezte fel az öröklés genetikai törvényeit. Az ő kortársa volt Berzsenyi Dániel (1776-1836), a kor legnagyobb magyar ódaköltője, aki mind a mai napig a magyar irodalom legnagyobb innen elszármazott alakja a kései utód Weöres Sándor (1913-1989) mellett" (Bariska 1993).

Intézményünk 2008-tól a Nyugat-Magyarországi Egyetemmel egyesülve, új, független egyetemként működik tovább. Az így kialakuló intézmény hazánk ötödik legnagyobb egyetemeként a szombathelyi képzéseket még hatékonyabb és értékesebb pozícióba helyezi Magyarország felsőoktatási szerkezetében. A főiskola vonzereje eddig is szervezettségében, stabil és egyben átalakuló képzési szerkezetében, kedvező regionális helyzetében, az oktatók tanári és tudományos felkészültségében, valamint a kiváló hallgatói együttműködésben rejlett. A biológia tanári szak 1984-ben indult. A Biológia Intézet jelenleg két tanszékből áll, az Állattani Tanszék és a Növénytani Tanszék oktatja a szakmai tárgyakat. A tanszékek nem csak oktatási egységek, hanem az Alpok-Adria régió jelentős, nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkező tudományos műhelyei.