Szerzői útmutató

Általános információk

A Kanitzia folyóirat adatközlő, elméleti, módszertani, kritikai és áttekintő jellegű cikkeket közöl angol és magyar nyelven a következő témakörökben: florisztika, taxonómia, vegetációtan, növényszociológia, növényökológia, növényföldrajz, növényanatómia, paleobotanika, etnobotanika, tudománytörténet és természetvédelem.

A szerzői útmutató szerint elkészített kéziratokat elektronikus úton kell eljuttatni a következő e-mail címre: kanitzia@ttk.nyme.hu

A szerzők a kézirat elküldésével kijelentik, hogy dolgozatuk más folyóiratban (sem hazai sem külföldi) ez idáig nem jelent meg és nincs megjelenés alatt. A kéziratok megérkezését a főszerkesztők egy válaszüzenettel nyugtázzák. A tartalmi és formai követelményeknek is megfelelő kéziratokat továbbítják a lektoroknak. A lektori vélemények alapján a kézirat elfogadásáról vagy visszautasításáról a főszerkesztők döntenek.

Formai követelmények

A dolgozat álló tájolású A4-es papírméretben, Times New Roman betűtípussal, 2,5 cm-es margók mellett, szimpla sorközzel, 12 pontos betűmérettel készüljön.

A kéziratok első oldalán a dolgozat címe, a szerző(k) neve, munkahelye, postacíme, elektronikus (e-mail) címe szerepeljen.

A második oldalon angol nyelvű, maximum 300 szavas Kivonat (Abstract) és 3-6, ugyancsak angol nyelvű Kulcsszó (Keywords) szerepeljen.

A harmadik oldaltól következzen a dolgozatok törzsszövege a következő tagolásban: Bevezetés, Anyag és módszer, Eredmények, Eredmények megvitatása, Összefoglalás, Köszönetnyilvánítás (ha szükséges). Ha a dolgozat sajátosságai megkövetelik, akkor e tagolási rendszertől el lehet térni. A különböző fejezeteken belül alfejezetek elkülönítése is lehetséges. A fejezetek és alfejezetek címeit vastag betűs (bold) szedéssel kérjük jelölni.

A törzsszöveg után, külön oldalon kezdve Irodalom fejezetcím alatt kérjük felsorolni mindazon irodalmi hivatkozásokat, amelyek a törzsszövegben szerepelnek. A törzsszövegben nem jelzett irodalmi források az Irodalom fejezetben nem szerepelhetnek.

A fajok és nemzetségek, valamint a szüntaxonok tudományos nevei a kéziratban mindenhol dőlt (italic, kurzív), a hivatkozásokban szereplő szerzők nevei kiskapitális (small caps) szedéssel jelölendők.

A dolgozatban a fajok tudományos neveinek első említésekor fel kell tüntetni az auktort is (taxonlisták, táblázatok kivételek). Az auktorneveket és a herbáriumi gyűjtők neveit szabályos (regular) módon, formázás nélkül kérjük leírni. A felsoroltakon kívül más formázás, szerkesztés vagy lábjegyzet ne szerepeljen a dolgozatban.

A kéziratban szereplő illusztrációs anyagok (ábrák, fényképek, táblázatok) az Irodalom fejezet után legyenek feltüntetve a hozzájuk tartozó magyarázó címekkel együtt. Az illusztrációs anyagokat úgy kell elkészíteni, hogy szélességük legfeljebb 134 mm, hosszúságuk legfeljebb 197 mm legyen. Számozásuk szövegbeli megjelenésük sorrendjében, arab számokkal történjen. A törzsszövegben csupán a helyük legyen megjelölve (1. ábra, 2. ábra, 1. táblázat, 1. kép stb…). A fényképeket jpg-, vagy tif-kiterjesztéssel, legalább 300 dpi felbontásban, elektronikus formában, a táblázatokat excelben xls-kiterjesztéssel is kérjük elküldeni. A folyóirat nyomtatott formában fekete-fehér, online formában színes illusztrációs anyagokat is közöl.

Hivatkozási típusok a törzsszövegben

  1. Kriston (2003) vagy (Kriston 2003)
  2. Kriston & Zafír (1951) vagy (Kriston & Zafír 1951)
  3. Kriston et al. (1967) vagy (Kriston et al. 1967)
  4. Zafír et al. (1977), Csányi (1980) vagy (Zafír et al. 1977, Csányi 1980)
  5. Zafír et al. (1977, 1979), Csányi (1980) vagy (Zafír et al. 1977, 1979, Csányi 1980)

Hivatkozási típusok az Irodalom fejezetben

A szerzői hivatkozásokat abc-sorrendben, ezen belül időrendben kérjük feltüntetni.

Doktori értekezések

Barina Z. (2008): Gerecse hegység növényföldrajza, botanikai adatbázisok alapján. – Doktori (PhD) értekezés, Pécsi Tudományegyetem, Pécs.

Cook J. C. (2006): Integrated control of dodder (Cuscuta pentagona Engelm.) using glyphosate, ammonium sulfate, and the biological control agent Alternaria destruens Simmons, sp. nov. – PhD dissertation, University of Florida, Florida.

Cikkek

Adler L. S. (2002): Host effects on herbivory and pollination in a hemiparasitic plant. – Ecology 83: 2700-2710.

Marshall J. D., Ehrelinger J. R. (1990): Are xylem-tapping mistletoes partially heterotrophic? – Oecologia 84: 244-248.

Christensen N. M., Dörr I., Hansen M., Van der Kooij T. A., Schulz A. (2003): Development of Cuscuta species on a partially incompatible host: induction of xylem transfer cells. – Protoplasma 220(3-4): 131-42.

Könyvfejezetek

Balogh L., Dancza I., Király G. (2004): A magyarországi neofitonok időszerű jegyzéke és besorolásuk inváziós szempontból. – In: Mihály B., Botta–Dukát Z. (szerk): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények. – Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest, 61-92.

Heide-Jørgensen H. S. (2013): Introduction: The Parasitic Syndrome in Higher Plants. – In: Joel M. D., Jonathan G., Musselman L. J. (eds): Parasitic Orobanchaceae: Parasitic Mechanisms and Control Strategies. – Springer-Verlag Berlin, Heidelberg, 1-18.

Könyvek

Simon T. (2000): A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok – virágos növények. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 976 pp.

Parker C., Riches C. R. (1993): Parasitic weeds of the world: biology and control. – CAB International, Wallingford, 332 pp.